Ingatlan szótár:

Kezdő eladóként, vagy vevőként sok olyan kifejezéssel találkozhatsz, melyet részben, vagy egyáltalán nem ismersz. Ez nem meglepő, mivel sehol sem tanították meg Neked őket.

Így mi összegyűjtöttünk néhány ilyen szakkifejezést, hogy könnyebben eligazodj az ingatlanok világában.

– A lista nem teljes, így ha olyan ingatlannal kapcsolatos kifejezéssel találkozol, melyet nem ismersz, és itt sem találsz meg, küld el nekünk, és megírjuk mit jelent, illetve ide is kikerülhet.

———————————————————————————-

Alkóv:

Alkóv (francia alcove, arab al-kube) – beboltozott fülke.

A nappaliból nyíló, önálló helyiség, eredetileg pihenő, dolgozó, esetleg könyvtárfunkcióra használatos.

Annyiban rokona a hallnak, hogy szintén ablaktalan, de annál valamivel kisebb.

Egy fülkenagyságú beugró azonban még nem feltétlenül alkóv, ugyanis az alapterülete legalább 6-8 négyzetméter kell legyen.

Magyarázat 2:

Legtöbbször hálószobául használt kisebb, rendszerint ablaktalan tér, mely levegőjét és világosságát átboltozott szélesebb nyíláson át egy nagyobb ablakkal rendelkező szobából kapja.

Jóllehet a modern építészet különösen a budapesti sokszor használ alkóvos megoldást, lakásainkban az alkóv alkalmazása mégsem higiénikus, mert csak közvetett világítása van és kellően nem szellőztethető, minélfogva rendesen nyomott, nem kifejezetten egészséges a levegője.

———————————————————————————-

Ár:

Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint egy ingatlan adásvétel forintban, és …….. (Euro) ??? kifejezett összegben köttetik.

Létezik irányár – amely általában egy induló árat jelent, és jelzés értékű, hogy az eladó hajlandó alkudni, azaz kevesebbért is odaadni. Ezt a folyamatot áralkunak nevezzük.

Végárnak hívjuk azt az összeget, amelynél kevesebbért nem adja oda az eladó az adott ingatlant, vagy terméket.

Az eladási vagy egyéb ügyletben szereplő törvényes fizetőeszközben kifejezett összeg.

———————————————————————————-

Aktív ház: Ezek maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt elérhető a többlet is, amelyet vissza táplálhatnak az elektromos hálózatba.

———————————————————————————-

Átlagos belmagasság:

A helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa. (m3/m²)

———————————————————————————-

Aranykorona: Régen a termőföldek termelési minőségét Aranykoronában mérték. Napjainkban a Magyar Államnak fizetni kell Aranykoronánként egy bizonyos összeget, hogyha a termőföldet át akarja valaki minősíttetni pl. Lakó-, kereskedelmi-, vagy ipari övezetté.

– Miért Aranykorona? Megkérdezték régen: ha éhes vagy előtted egy aranyrúd, és egy kenyér, melyiket választod? Természetesen a kenyeret. Kenyérért adtak aranyat. Talán innen származik az Aranykorona elnevezés.

———————————————————————————-

Beépítési Szabályok (Szabályozási Terv = SzT): azok a szabályok, melyek leírják egy telekre, egy adott településrészen, építhető építmény(ek) keretparamétereit, mint pl. Magasság, szélesség, hosszúság, homlokzati megjelenítés (forma, szín, tetőszerkezet, anyag, stb.), megengedett szintek és lakások száma és egyéb tényezőket. Megadja a minimális és maximális lehetőségeket. A szabály célja: a település arculatának megformálása, és megtartása, utcakép megőrzése, környékbeli ingatlanok piaci értékek megóvása, növelése. Figyelmen kívül hagyásuk esetén a helyi Önkormányzat nem adhat ki használatbavételi engedélyt (nem legális építkezés) A szabály megszegésének egyéb hátránya: pénzbírság, hitelképesség csökkenése, vagy hitelképtelenség.

A telkedre vonatkozó beépítési szabályoknak a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó Építési Hatósági Osztályán tudsz utánakérdezni.

———————————————————————————-

Beépítési százalék (%)

A BEÉPÍTÉSI SZÁZALÉK általában 10-30 %  között mozog, de mindig az adott építési övezettől illetve a helyi rendezési tervtől függ.

Ez a környező terepszinthez mérten 1 m-nél magasabb épületrészek bruttó alapterületét jelenti, a telek területének százalékában.

Nem számítanak bele a terep fölé 2 méterrel magasabban, és maximum másfél méterre kilógó erkélyek, tetőereszek, stb.

A beépített terület bruttó, azaz a külső kerület által határolt rész számítandó, falakkal, a fent említettnél nagyon teraszokkal és egyebekkel együtt értendő, de csak egy szint területe, ami általában a földszint.

Néha ez komoly korlát lehet, a probléma megoldásaként terveznek például a 0,98 m magas teraszokat.

———————————————————————————-

Belmagasság:

A padló és a mennyezet közötti függőleges távolság.

———————————————————————————-

Belterület:

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 4. pontja értelmében a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része.

———————————————————————————-

Boiler: (az angol „boil= forr“ szóból) : villany vagy gáz üzemű hőforrás. Általában vízmelegítéshez és tároláshoz illetve fűtéshez használják. Teljesítményük 2-4 kW-tól indul.

———————————————————————————-

Bruttó alapterület: Családi háznál az összes terület, amelyet az ingatlan elfoglal abból a telekből, amelyre az épült. (bele számít a pince, a terasz, az erkély, a közlekedő, a garázs, és a falak is). A fal vastagságától is függ. Lakásnál a fal vastagság, a terasz egésze, és a tetőtér beépítésnél az összes 1.9 m alatti terület szintúgy beleszámít. Hirdetéseknél célszerű a Hasznos lakóterületet megadni. (Lásd: Hasznos lakóterület)

———————————————————————————-

Bruttó össze terület:

Az épület szintenként meghatározott területeinek összege, a külső körítőfalak külső síkján mérve, minden épületszintre összegezve.

———————————————————————————-

Bruttó terület:

Az épület összes szintjén található összes terület összege, amely teljes mértékben az épület belsejében található. Az épület bruttó területét a külső falak külső felszínétől mérik, figyelmen kívül hagyva a fal felületén túlnyúló párkányokat, pillérelket és oszlopokat. Az épület pinceszinti bruttó területe a határoló pincefalak külső síkjáig terjed.

———————————————————————————-

Cirkó: kb. 24 kW teljesítménnyel üzemelő gáz üzemű hő erőforrás.

———————————————————————————-

Egyedi fűtés: egyedileg működtethető, állítható fűtésforrás. Pl.: konvektor, cirkó, kazán, kemence, kályha.

———————————————————————————-

Elővásárlási jog:

Az elővásárlási jog leggyakrabban egy társasházi öröklakás (albetétesített ingatlan) adás-vétele esetében merül fel!

Az elővásárlási jogot az adott társasház alapító okirata szabályozza!

Arról rendelkezik, hogy az adott közösségben (társasházban) található ingatlanrész (albetét) adás-vétele esetében a közösség többi tulajdonosainak van e elővásárlási joga az eladandó ingatlanrész kapcsán!

Amennyiben arról rendelkezik, hogy nincs, akkor természetesen nincs!

Ha nem rendelkezik az alapító okirat, akkor a törvényben meghatározott lakásszám alatt van, felette nincs elővásárlási jogosultság!

Az elővásárlási jog kérdése leggyakrabban felmerülhet a társasházi ingatlanok adásvétele esetében, ugyanis a tulajdonostársak a társasházi alapító okiratban egymás javára elővásárlási jogot létesíthetnek! Amennyiben az alapító okirat így rendelkezik, a tulajdonosnak a kapott vételi ajánlatot teljes terjedelemben közölnie kell a többi tulajdonostárssal, és fel kell hívni őket az elővásárlási jog gyakorlására! Amennyiben a társasházi alapító okiratban ilyen rendelkezés nem található, úgy a társasházi ingatlannal a tulajdonos szabadon rendelkezhet

(Forrás: Ptk. 6:221.§)

(Alapulhat jogszabályon és szerződésen. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.)

A tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot engedhet. Ha ezt megtette és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. (Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát elfogadja, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Az elővásárlási jog nem örökölhető.

———————————————————————————-

Elbirtoklás:

(Forrás: A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5:44.-5:49.§)

Egy dologtulajdonjogát – így ingatlanét is – elbirtoklás útján is meg lehet szerezni. Ezen az úton szerzi meg a dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Nem tartozik ebbe a körbe az az eset, ha valaki erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához. Ha a föld nem osztható meg, a föld egy részének tulajdonjogát nem lehet megszerezni elbirtoklás útján. Amennyiben valaki elbirtoklás útján megszerzi az ingatlan tulajdonjogát – és ezt a bíróság jogerősen megállapította – a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Ha ezt az elbirtokló elmulasztja, a tulajdonjogára nem hivatkozhat azzal szemben aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett. Az elbirtoklás fogalmának egyik eleme a szakadatlan birtoklás. A szakadatlanságot megszakítja ha a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul, ha a tulajdonos a dologgal rendelkezik (pl. hitelt vesz fel, és az ingatlan tulajdoni lapjára jelzálogjogot jegyeznek be, stb.), vagy ha a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

Közös tulajdon.

———————————————————————————-

Elvi építési engedély:

(Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34-48.§)

Elvi építési engedély:

(lehetőség, kivéve, ha jogszabály kötelezővé teszi) az építésügyi hatóság engedélyének megkérés előtt – a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából kérheti az ügyfél. (Érvényét veszti, ha az építtető a jogerőre emelkedéstől és végrehajthatóvá válástól számított egy év alatt nem kér építésügyi hatósági engedélyt) .

———————————————————————————-

Építési telek: az a belterületi telek, melyre lakóházat lehet építeni, és a telek területének legalább 15 %-a beépíthető. (bár tanyánál nagyobb területű külterületnél, ill. több HA-os terület esetén engedélyeznek lakóház építést – ez különleges helyi szabály szerint működik, de csak konkrétan erre értendő)

———————————————————————————-

Erkély:

(Emeleti) helyiségből nyíló, a fal síkjából kiugró, korláttal körülvett, nyitott 

Épületrész, balkon.

Zárt erkély: A homlokzat síkjából előreálló, a födém konzolosan 

kiülő szakaszával gyámolított, a helyiségekkel közös légterű épületrész.

Kapcsolódó szakkifejezések:

– balkon

– terasz

– loggia (lodzsa)

Balkon: = erkély

———————————————————————————-

Fagyhatár: a föld természetes fagyási mélysége, hazánkban átlagosan kb. 1,0 méter (Házak illetve egyéb építményeknél fontos követelmény,hogy legalább milyen mélyre kell rakni az alapot).

———————————————————————————-

Építési engedély:

(Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34-48.§)

Építési munkát csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – terveknek és egyéb okiratoknak, valamint jogszabályban meghatározott esetekben az ezek alapján készített műszaki megvalósítási terveknek megfelelően szabad végezni.

———————————————————————————-

Építési telek:

Az a belterületi telek, melyre lakóházat lehet építeni, és a telek területének legalább 15 %-a beépíthető. (bár tanyánál nagyobb területű külterületnél, ill. több HA-os terület esetén engedélyeznek lakóház építést – ez különleges helyi szabály szerint működik, de csak konkrétan erre értendő)

Építési telek:

A törvény által, jogilag építési övezetbe sorolt, beépíthető földterület.

Az adott ingatlan Földhivatali besorolásában, ezáltal a tulajdoni lapján is beépíthető területként meghatározott terület, amely nincs, a helyi rendeletek szerint sem építési tilalom alá.

(Forrás: 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 6. pontja)

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 6. pontja szerint építési telek a beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.

———————————————————————————-

Félszoba: Olyan helyiség, melynek hasznos területe nem éri el a 12 m2-t.

Fontos megjegyeznünk, hogy a félszoba kifejezést 2008-ban törölték, azóta minden 8 m2 feletti helyiség szoba, míg a 8 m2 alattiak már egyéb (gardrób, stb.) helyiségnek számítanak. De mivel ezt a kifejezést nagyon sokan használják, és ismerik, így használatuk sok helyen változatlanul megmaradt.

———————————————————————————-

Értéknövelő beruházás: 

(az Szja. tv. alkalmazásában)

A szokásos piaci értéket növelő ráfordítás.

Szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás, amely

– az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt;

– ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.

———————————————————————————-

Fennmaradási engedély:

(Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34-48.§)

Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság  – amennyiben a jogszabály által meghatározott feltételek fennállnak – fennmaradási engedélyt ad.

———————————————————————————-

Félszoba:

Az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a 12 m2-t nem éri el.

Fontos megjegyeznünk, hogy a félszoba kifejezést 2008-ban törölték, azóta minden 8 m2 feletti helyiség szoba, míg a 8 m2 alattiak már egyéb (gardrób, stb.) helyiségnek számítanak. De mivel ezt a kifejezést nagyon sokan használják, és ismerik, így használatuk sok helyen változatlanul megmaradt.

———————————————————————————-

Foglaló:

(Forrás: Ptk. 6:185.§)

(Szerződést biztosító mellékkötelezettség.)

A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adott pénzösszeg vagy más dolog. 

Csak akkor lehet ezt a pénzösszeget foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik.

A foglaló sorsa: ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

———————————————————————————-

Franciaerkély, franciaablak:

A valóságban nincs erkély. Egy korláttal ellátott teraszajtót jelöl ez a fogalom. A homlokzat síkjából néha egy keskeny szegély kilóg, de igazi kilépésre nem szolgál. Kihasználási lehetőségei korlátozottak, elsősorban a szellőztetést és a fény beengedését könnyíti meg.

———————————————————————————-

Garzon:

Kis alapterületű, legfeljebb 40 négyzetméteres, fél- vagy egyszobás lakás, sokszor (agg)legénylakás. Általában a fürdő, a WC és a konyha külön helyiség, elválasztva a szobától.

———————————————————————————-

Hall:

Egy olyan ablaktalan helyiség, ahonnan ajtók nyílnak a többi szobába. Legalább 8-10 négyzetméteres kell, hogy legyen, de a valóságban a panellakásokban ritkán érik el ezt a méretet. Mindenképpen egy olyan közlekedő, ami hasznosítható. Nem keverendő össze az előszobával, de legtöbbször az előszoba a hallba vezet. Leggyakrabban étkezőt, amerikai konyhás nappalit vagy gardróbot alakítanak ki belőle.

Lakásban (előszoba után) a helyiségek előterét alkotó (ablaktalan) (lakó)helyiség.

Előcsarnok, társalgó – szállodában, színházban.

———————————————————————————-

Használatbavételi engedély:

(Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34-48.§)

Az építtetőnek minden olyan építményre, épületrészre amelyre építési engedélyt kellett kérni az építmény elkészülte után használatbavételi engedélyt kell kérnie.

———————————————————————————-

Hasznos (nettó) lakóterület: (építési terveknél össz. nettó alapterületnek szokták hívni):

1. az összes beépített hasznos területet értjük ezalatt egy építmény minden szintjén. Ezt úgy kapjuk meg, hogy összes helyiség területét belülről, faltól-falig megmérjük.

2. Az 1.9 méter vagy afeletti belmagassággal rendelkező szobák 100%-ban, és a nem lakóhelyiségek 50%-ban (pl. A pince, a terasz, az erkély, a közlekedőknek, stb. Csak az 50%-a tartozik ide).

Ez nem egyenlő azzal amennyi területet a telekből a falakkal együtt az egész családi ház elfoglal.

Függetlenül, hogy hány szintes a ház. Nem számít bele a hasznos lakóterületbe: a pince, illetve a terasznak, és erkélynek is csak az 50 %-a. Legújabb szokás szerint korrektebb a hirdetésben 0%-ba venni, és külön megjelölni ezen utóbbi kiegészítő helyiségek területét.

———————————————————————————-

Haszonélvező: Az ingatlan tulajdoni lapján bejegyzett, olyan magánszemély, aki holtáig jogosult az ingatlanban tartózkodni és megszállni. Ez a jog a tulajdonjognál is magasabb rendű, mert az ingatlan tulajdonjog átruházását vagy bármilyen részben vagy egészben történő változtatás az ingatlanon jóvá kell hagynia a haszonélvezőnek. A haszonélvezeti jog pénzzel kiváltható az illető halála előtt, amennyiben beleegyezett.

———————————————————————————-

Haszonélvezet:

(Forrás: Ptk. 5:146. §)

A haszonélvezeti jog jogosultja a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog határozott  időre, de legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Ha a haszonélvezeti jog szerződés alapján keletkezik, a dolgot át kell adni, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Be kell jegyeztetni akkor is, ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet.

———————————————————————————-

Helyiség: Épületben falakkal elkülönített zárt rész

(Ref.: Magyar értelmező kéziszótár)

———————————————————————————-

Hektár (HA): Terület mértékegység. 1 HA = 10.000 m2

———————————————————————————-

Helyszínrajz:

Egy adott földterület a műszaki rajza, amely megmutatja, hogy az milyen alakú, az adattáblája pedig, hogy mekkora méretű, milyen övezeti besorolásba tartozik, valamint, hogy milyen építési, magassági, vagy egyéb korlátozások tartoznak hozzá.

Helyszínrajz beszerezhető az illetékes Földhivatalnál, vagy bizonyos településeken (pl Budapest) az Önkormányzat műszaki osztályán.

Terület, műszaki létesítmény vagy épület vízszintes vetületű térképszerű ábrázolása.

Kapcsolódó szakkifejezések:

– vázrajz

———————————————————————————-

Hold: Terület mértékegység. 1 Hold =1600 nöl = 5760 m2

1 kis Hold = 1200 nöl = 4320 m2

———————————————————————————-

HRSZ = Helyrajzi szám:

A helyrajzi szám (Hrsz) az ingatlanok tulajdonképpeni nyilvántartási száma. Ezzel lehet azonosítani az illetékes Földhivatalnál, hogy pontosan melyik ingatlanról van szó.

A helyrajzi szám egy számsor, amely minimum 3 jegyű. ( 123 vagy 12345 )

Amennyiben egy nagyobb területet, telekalakítás során több kisebb részre bontottak, akkor az egyes részeit / jellel látják el. ( 123/1, 12345/4 )

Ha egy társasházban több lakás van, akkor a Hrsz-nak ún. albetétjei is lehetnek, amelyek tulajdonképpen az egyes lakásokat jelentik.

Ezeknek egyesével albetétesített Hrsz-t adnak. (123/1/A/2, 12954/4/A/1 )

Ebből az első szám az adott területet a / jel utáni betű (A) a területen lévő épületet (ebből lehet több is >> A vagy B ..stb),  a következő / után pedig az adott épületben található tulajdoni hányadnak (lakás, garázs, tároló …stb) a sorszámát jelenti.

A helyrajzi számról, az illetékes Földhivatalnál tud érdeklődni.

Fontos, és nélkülözhetetlen eleme az ingatlan adásvételi szerződésnek.

A Hrsz megtalálható valamennyi az ingatlannal kapcsolatos hivatalos iraton ( tulajdoni lap, helyszínrajz, társasházi alapító okirat, adás-vételi szerződés, építési engedély, stb ) 

(Forrás: Inytv, 19.§)

Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni. A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal. Az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. (44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről.)

Kapcsolódó szakkifejezések:

– albetét

———————————————————————————-

Házközponti fűtés:

Házközponti fűtés esetén minden esetben a háznak, vagy a háztömbnek, vagy a lépcsőháznak van egy saját kazánja és azzal fűtik a házat.

Ez, látszólag olyan, mint a távfűtés, csak nem a környékbéli hőközpontból jön a meleg, hanem a házból.

Ez többnyire gazdaságosabb, olcsóbb, mint a távfűtés és könnyebben “kapcsolgatható ki-be”.

A házközponti fűtéshez többnyire (ha nem légköbméter alapú az elszámolás) tartozik egy egyedi hőmennyiség mérésre használható eszköz, amely megmutatja, hogy mennyit is használt az adott lakás a közös “összesből”!

Az egyedi mérés tehát azt jelenti, hogy egyedileg mérik az egyes lakások hőfogyasztását, azaz hogy vagy a vezetéken, vagy jellemzően inkább a fűtőtesten van egy mérőeszköz, ami a tényleges hőleadást méri.

Ekkor jellemzően éves elszámolások vannak, azaz az ember egy havi átalányt fizet, majd pl. a fűtési időszak végén megnézik, hogy ténylegesen mennyi hő fogyott és az alapján elszámolnak. Kedvezmény a szélső lakásokra általában itt is van.

———————————————————————————-

Ingatlan:

(Forrás: különböző forrásokból)

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló CXLI. törvény 11-12.§-ai szerint önálló ingatlan:

A földrészlet:

– a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,

– a kialakított építési telek a tulajdonosi és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,

– az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút, vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.

A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földön létesített épületet, építményt; társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket; szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.

A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:

– az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona,

– a társasházban lévő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a közös tulajdonban lévő részekből az öröklakás tulajdonost megillető hányaddal együtt,

– a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiséget,

– a közterületről nyíló pincét függetlenül annak rendeltetésétől.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény 102.§ (1) b.,: föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§ 29. pontja:a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termés, termény (lábon álló fa).

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13.§ (1) bek. 21. pontja szerint lakóingatlan: lakás céljára létesített, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az lakóépülettel egybeépült, így különösen: garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52.§ 15. pontja: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

———————————————————————————-

Ikerház: Egy olyan kétlakásos ház, amely szimmetrikus és egy telken helyezkedik el.

———————————————————————————-

Ikres építésű ház: Két különálló telken telekhatárra épített statikailag önálló teherbírású két ház, melyek homlokzata közel-, vagy teljesen egyformák.

———————————————————————————-

Elzálogjog:

(Forrás: Ptk. 5:93. §)Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani.

Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy részén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető.Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

———————————————————————————-

Kazán: a Cirkónál nagyobb teljesítményű zárt égésterű hő erőforrás, általában nagyobb házaknál (120-140 m2-től használják), teljesítményük kb 26-28 kW-tól indul.

———————————————————————————-

Kaució:

Óvadék, anyagi biztosíték.

———————————————————————————-

Kétlakásos ház: Olyan ház, melyben két lakás található, és a lakások külön bejárattal rendelkeznek legalább a kertből, vagy lépcsőházból.

———————————————————————————-

Kétgenerációs ház: olyan kétlakásos ház, melynél vagy tiltják a két lakást a helyi szabályok, vagy csak egyszerűen a háznak egy ugyanazon bejáratán mennek be az abban elkülönített lakrészekbe a lakók. Fő jellemzője, hogy mindkét lakrésznek külön-külön elegendő hálója, saját konyhája, WC-je, és fürdőszobája van.

———————————————————————————-

Komfort fokozatok:

Duplakomfortos:

A dupla komfort fogalmát a jog nem ismeri, ez az összkomfortos kategóriába tartozik, de az ingatlanhirdetésekben gyakran találkozhatunk vele. A dupla komfort a 2 vagy több fürdőhelyiséggel és/vagy több WC-vel rendelkező lakásokra használatos kifejezés.

Azokat a lakóingatlanokat nevezzük dupla komfortosnak, amelyek legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és 2 db WC-vel, 2 db füdőhelyiséggel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, csatornázott), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal rendelkeznek. 

Összkomfortos:

Azt a lakóingatlanokat nevezzük összkomfortosnak, amelyek rendelkeznek legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, csatornával), melegvíz-ellátással és “bármilyen” központos fűtési móddal.(Forrás: 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet – 4. számú melléklet )

Komfortos:

Feltételei megegyeznek az összkomfortos lakáséval, kivéve a fűtés módja, ami itt egyedi.

Azt a lakóingatlanokat nevezzük komfortosnak, amelyek rendelkeznek legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, csatornával), melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal.

Félkomfortos:

Azokat a lakóingatlanokat nevezzük félkomfortosnak, amelyek a komfortos lakás követelményeinek nem felelnek meg, ezzel együtt rendelkeznek legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel és közművesítettséggel (legalább villany-és vízellátással), valamint egyedi fűtési móddal.

(Forrás: 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet – 4. számú melléklet )

Komfort nélküli:

Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízfelvétel lehetősége biztosított.

(Forrás: 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet – 4. számú melléklet )

———————————————————————————-

Közös tulajdon:

(Forrás: Ptk. 5:73. §)

Ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg, közös tulajdonról beszélünk. 

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg, de tudni kell, hogy a jogszabály által más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti. A közös tulajdont elsősorban természetben kell megosztani. Lehetséges az is, hogy a közös tulajdont vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

A közös tulajdon egyik formája a társasház-tulajdon, melyet épületen hoznak létre, és amely azt jelenti, hogy az épület meghatározott részei – a lakások – a tulajdonostársak külön tulajdonában, míg a többi része a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. A társasház-tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasház-tulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

———————————————————————————-

Központi fűtés: egy kazán lát el nagyobb területű lakórészt, illetve akár több lakást is helyileg a házban. Általában családi házaknál, illetve kisebb társasházaknál használatos, állítható és értelemszerűen egyedileg működtethető. Társasházaknál általában megállapodás szerinti átalánydíjat kell fizetni, de ez sokkal gazdaságosabb, mint a Távfűtés, mivel kevesebb a hő veszteség: közelebb van a hőforrás a hő leadáshoz.

———————————————————————————-

Külterület: általában egy településen belül a közigazgatási hatókörön kívül, út-, és közműhálózaton kívül eső terület, vagyis olyan szabályozatlan terület, amelyre legfeljebb 3%-ban lehet gazdasági, vagy egyéb épületet építeni.

———————————————————————————-

Lakás / Új lakás:

Lakás … ahol lakunk …

A lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely helyiségei, közművesítettsége, melegvíz ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény 102.§ (1) f., pontja szerintlakástulajdon a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezésével nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (pl.: garázs), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.

Új lakás az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles. Értékesítés céljára épített új lakás az is, amelyet a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadását követően legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítanak és első ízben történő értékesítésére ezt követően kerül sor.

———————————————————————————-

Loft vagy loftlakás:

Üzemcsarnokok, gyárépületek és raktárak funkcióváltásáról van szó, ugyanis az ezekből kialakított lakások a loftok.

Leggyakrabban emeletmagas ablakok szegélyezik a belmagasság minimum 3 méteres, de inkább 5-6 méter.

Hatalmas egybefüggő terek jellemzik, általában 120 négyzetmétertől indulnak, de több száz négyzetméterig terjedhetnek.

Minimalista, indusztriális stílusú lakások, ahol a nyers, kezeletlen betonoszlopok és szabadon futó csőrendszerek teszik sajátossá a hangulatot.

———————————————————————————-

Loggia: Lakó) épületnek erkélyszerű, de a fal síkjából ki nem ugró része. Az épület homlokzatához képest befelé elhelyezkedő erkély. Sajátossága, hogy fedett és oldalt zárt.

———————————————————————————-

Magasföldszint: Építészet: Megemelt alsó lakószint egy emeletes épületben, amelynek padlószintje a földszint szokványos padlószintjénél magasabban van, de az első emelet szokásos padlószintjének magasságát nem éri el. A magasföldszint alatt közvetlenül gyakran helyiségek is vannak (például üzlet, műhely, pince). A lakóház magasföldszintjéhez pár lépcső vezet fel. A magasföldszinti ablakokon nem lehet az utcáról belátni. Eredete [magasföldszint < magas + földszint] (Referencia: wikiszotar.hu)

———————————————————————————-

Manzárdlakás:

A kifejezés jelentése: törött tető. A manzárd egy tört síkú nyeregtetőfajta, ami fölfelé 45 foknál nagyobb, általában 70-80 fokos dőlésszöggel kezdődik, majd egy lapos, 10-20 százalékos dőlésben végződik. Ez a speciális tetőkialakítás biztosítja a tetőtér lakásként való kihasználását, mert ennek a módszernek köszönhetően a teljes tetőtéri alapterület hasznosítható.

———————————————————————————-

Metszet: az épület szerkezetét, szigetelését, rétegeit méretarányosan ábrázoló rajz.

———————————————————————————-

Művelés alól kivett területek:

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet 50.§-a értelmében:

Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a következő területeket:

A településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

a) a település belterületén az egy hektárt meg nem haladó beépített és beépítetlen földrészlet, függetlenül attól, hogy azon mező- vagy erdőgazdasági művelést folytatnak,

b) a település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen a földrészleten belül az épületek és építmények által elfoglalt területek, valamint ezekhez tartozó udvarok,

c) a közparkok, a közkertek és a belterületi élőfa-gyűjtemények (arborétumok),

d) a gyógyhelyek, az üdülőhelyek és a gyógyfürdők céljára szolgáló – az egészségügyi miniszter által kijelölt – területek,

e) a sporttelepek és az állandó jellegű táborok.

A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek:

a) az üzemek telepei, valamint a hozzájuk tartozó meddőhányók és az egyéb lerakóhelyek,

b) a felszíni művelésű, működő vagy felhagyott bányák és bányatavak,

c) állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek,

d) a vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),

e) a szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),

f) az állandó jellegű mezőgazdasági telephelyek (majorok, gépjavító állomások stb.),

g) az állandó jellegű növényházak által elfoglalt területek,

h) a szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezésére, hasznosítására szolgáló terület,

i) állati hulladéktemető, készenléti dögterek,

j) a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen területek,

k) a 400 m2-t elérő kiterjedésű, külön jogszabály szerinti állandó jellegű erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, valamint az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott egyéb erdészeti létesítmény és az ahhoz tartozó terület,

l) a vásárterek és a kiállítási területek,

m) a temető céljára kijelölt területek,

n) kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője,

o) állandó jellegű, bezárt vagy működő hulladéklerakó.

A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

a) az országos közutak, a helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), a nem állandó jellegű erdészeti magánút kivételével a magánutak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak,

b) szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja,

c) a közforgalmú és saját használatú vasutak,

d) a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljára szolgáló területe,

e) a kikötők szárazföldi területe,

f) a távközlési építmények működtetéséhez szükséges terület,

g) a külön jogszabály szerint út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező 1 hektárt meg nem haladó erdei fafajokkal fedett terület.

A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület:

a) a folyók, a patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztározók, horgásztavak, továbbá azok a mocsarak, amelyekben ipari, építkezési, illetőleg mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény nem terem,

b) a vízi szállításra használható csatornák, valamint azok tartozékai,

c) a belvízelvezető csatornák, az állandó jellegű öntözőcsatornák (rizstelepek elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árkok,

d) a védtöltések vagy egyéb terep feletti vízszintet tartó gátak (völgyzárógátak), továbbá a védtöltések mindkét oldalán azok a területek, amelyeken vízügyi érdekből mező- vagy erdőgazdasági termelést folytatni nem szabad,

e) az önálló földrészletként nyilvántartott patakot, csatornát szegélyező erdei fafajokkal fedett 1 ha-t meg nem haladó terület.

A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

a) a fegyveres testületek és a rendvédelmi szervek céljára állandóan igénybe vett területek,

b) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását nemzetközi megállapodás korlátozza,

c) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását honvédelmi, rendészeti szempontból az illetékes szerv megtiltotta.

———————————————————————————-

Nettó összes terület:

Az épület helyiségeinek az Országos Építési Szabályzat (OÉSZ) szerint számított nettó alapterülete, vagyis a burkolt falsíkoktól mért összes belső terület.

———————————————————————————-

Nöl = négy szögöl: Terület mértékegység. 1 nöl = 3.6 m2

———————————————————————————-

Nyeles telek: Olyan telek, amely az utcáról egy hosszabb, de vékonyabb teleknyúlványon (ún. nyélen) keresztül érhető el. Ez a nyél általában telekosztáskor alakul ki, nagyobb telkek szétosztásakor. Napjainkban már nem engednek Magyarországon újabb nyeles telkeket kialakítani.

———————————————————————————-

Osztatlan közös (másnéven: osztozás): egy helyrajzi számon, egy ingatlan több személy tulajdonában van.

———————————————————————————-

Óvadék:

(Forrás: Ptk. 5:95. §)

Követelés biztosítására szolgál. Az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával alapítható, mégpedig pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron, és külön törvény által meghatározott egyéb pénzügyi eszközön.———————————————————————————-

Oldalhatáron álló: olyan ház, amelynek legalább egyik külső fala a telekhatáron vagy a telekhatárától 1,0 m-re helyezkedik el.

———————————————————————————-

Önálló családi ház: egy telken egy ház van, amelyben általában egy lakás van kialakítva.

———————————————————————————-

Passzív ház: Egy meghatározott mennyiségű energiánál többet nem fogyaszt, passzív ház minősítéssel rendelkező anyagokból épül és az épület a Német Passzívház Intézet hivatalos minősítésével rendelkezik. A hagyományos téglaszerkezetű épületek évi energia felhasználásához képest 80 – 90 %, vagy akár 100 % energiát takarít meg. A passzív házat azért nevezzük passzívnak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. Passzív háznál a cél a hőveszteség minimalizálása és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó – hőnyereség maximalizálása.

———————————————————————————-

Penthouse:

Itthon nagyon kevés valódi penthouse lakás található, penthouse jellegűből azonban már szélesebb a választék.

Az alábbi követelményeknek meg kell felelnie egy penthouse lakásnak:

A penta görögül ötöt jelent, innen ered a kifejezés, így az egyik legfontosabb kritériuma a penthouse lakásoknak, hogy minimum 4 emelet kell, hogy alattuk legyen.

Mindig a legfelső emeleten találhatóak.

Nagy (min. 100 négyzetméteres) alapterületű, gyakran a klasszikus családi házak beosztásához hasonlít ezeknek az ingatlanoknak a beosztása is.

A lakáshoz tartozó terasz minimum a lakás felével, de inkább a lakás méretével megegyező méretű, és ideális esetben egybefüggő a lakással. Nem ritkaság akár a lakás méretéhez képest dupla akkora terasszal építeni ezeket az ingatlanokat.

Legalább három égtáj felé nyitott, panorámás megvalósítás jellemzi. Itthon ebből gyakran csak két irány teljesül.

Nem elvárás, de szinte mindig teljesülő feltételek:

A terasz sok esetben medencét vagy tetőkertet is tartalmaz.

A lift arra az emeletre csak speciális kártyával vagy kóddal megy fel, és gyakranegyből a lakásba léphetünk a liftfülkéből.

Ezek az ingatlanok jellemzően nagy belmagasságúak.

———————————————————————————-

PTH: Porotherm tégla (Wienerberger cég gyártmánya)

———————————————————————————-

Sorház: Azonos beépítési szabályokkal rendelkező több önálló telken oldalhatárra épített házsor, melyek egy sorban vannak, és a házsor két végét leszámítva mindegyik ház jobb és bal oldala a telekhatáron hozzáépíthető, vagy hozzá van építve a szomszéd telken építendő háznak.

———————————————————————————-

Szabályozási Terv = SzT: lásd Beépítési Szabályok

———————————————————————————-

Széljegy:

(Forrás: Inytv. 48.§)

A földhivatali beadvány – ingatlan-nyilvántartási kérelem és az alapul szolgáló okiratok – iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapra feljegyezik (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rávezetik (iktatószámot, ügyiratszámot kap). A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalnak. A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását.

———————————————————————————-

Szintterületi mutató: megadja, hogy a telekre a helyi építési szabályok szerint tervezett maximális szint- (vagy emelet) számú felépítmény együttes bruttó területe hogyan aránylik a telek területéhez: összes szint együttes bruttó területe osztva a telek területével.

(ezt az adott területre vonatkozó beépítési szabályokban adják meg)

(Ref: BVKSZ 47/1998 (X.15) számú önkormányzati rendelet 13. számú mellékletének 101. pontja alapján)

Lásd még: bruttó lakóterület, nettó lakóterület, szabályozási terv

———————————————————————————-

Szoba: Olyan helyiség, melynek hasznos területe eléri vagy meghaladja a 12 m2–t, és belmagassága ezen a területen belül eléri a 190 cm-t.

2008-tól hivatalosan már minden 8 m2 feletti helyiség szobának, míg a 8 m2 alattiak már egyéb (gardrób, stb.) helyiségnek számítanak, de a lakosság körében továbbra is a régi, jól bevált terület az elfogadott minimális szobaméret.

– alapterülete a 8 négyzetmétert meghaladja,

– külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal,

– ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik,

– meleg padlója van,

– fűthető

– legalább egy két méteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

———————————————————————————-

Szocpol= szociálpolitikai támogatás: Vissza nem térítendő Állami Támogatás azoknak, akik gyermeket vállalnak és lakáshoz akarnak jutni. Bevállalás is lehet – előre adják, de akkor határidő van megszabva, hogy mikor kell megszületnie a gyermeknek.

———————————————————————————-

Szolgalmi jog:

Hivatalos elnevezésén: Telki szolgalom

(Forrás: Ptk. 5:160. §)

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja.

Alapítani lehet átjárásra, vízellátásra és vízelvezetésre, pince létesítésére, vezetékoszlopok elhelyezésére, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet.  A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven át – annak ellenére, hogy ez módjában állt – nem gyakorolta, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.

———————————————————————————-

Szolgalmi út: Egy olyan út amely egy olyan telken van , amely átjárási lehetőséget,szolgáltat, egy másik, mögötte lévő telekre, amely nem rendelkezik bejárattal (közterületi utcakapcsolattal),

———————————————————————————-

SZMSZ = Szervezeti Működési Szabályzat

Az SZMSZ a társasházak működését szabályozza.

Ezek egyedi, szervezetenként kialakított szabályzatok.

———————————————————————————-

Társasház: Egynél több lakással rendelkező felépítmény, mely Társasházi alapító okirattal rendelkezik.

———————————————————————————-

Társasházi alapító okirat: egy olyan szerződés, melyet a társasház összes lakástulajdonosa aláír és köteles betartani. Rendszabályozza a társasház használatával, fenntartásával, gondozásával kapcsolatos jogokat, és azok megsértésével kapcsolatos kötelezettségeket.

———————————————————————————-

Távfűtés: egyedileg nem működtethető, nem állítható általány díjas fűtésforrás. A panelprogramnak köszönhetően, sok helyen már állítható, és a fogyasztás után fizetsz, de még így is jóval drágább mint az egyedi fűtés.

———————————————————————————-

Telekrajz = Helyszínrajz = Térképmásolat (külterület esetén): Telekről felülnézetből, elhelyezkedéséről készített rajz, melyet a területileg illetékes földhivatalnál tudsz beszerezni. Ez nem egyezik azzal, amit kézzel skiccelnek, mivel ez méretarányos és a környező telkek is méretarányosan látszanak rajta.

———————————————————————————-

Terasz:

Épületnek földszinten, lapos tetőn stb. levő, tartózkodásra alkalmas része.

———————————————————————————-

Teraszos telek: Olyan telek, amely egyben ránézve egy lépcső keresztmetszetére hasonlít. Azért teraszos, mert van rajta legalább kettő, de inkább több olyan nagy felület, amely külön-külön nézve teraszhoz hasonlít, és így egyben ránézve lépcsőzetes a felülete.

Értelme: ezt az emberek szokták mesterséges kialakítani így nagyobb lejtésű domborzatoknál, hogy ne legyen omlás veszély, vagy ne csússzon meg a telek földjének egy-egy rétege.

———————————————————————————-

Tulajdoni lap:

(Az ingatlan-nyilvántartásról szóló CXLI. törvény 19.§)

Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.

A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell.

A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni.

Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal. Az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap – egymással összetartozó – tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként – lásd albetét fogalmát – is vezethető.

A tulajdoni lap részei:

(Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról rendelkező 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (Inytv. Vhr.) 1-4.§) 

A tulajdoni lap három részből áll.

A tulajdoni lap I. része az ingatlan következő adatait tartalmazza:

a) a település nevét, ahol az ingatlan fekszik,

b) az ingatlan helyrajzi számát, fekvésének (belterület, külterület) megjelölését és területnagyságát,

c) belterületen – és amennyiben rendelkezésre áll – külterületen lévő ingatlannál az utca (tér, körút stb.) nevét és a házszámot,

d) a művelési ágat és a művelés alól kivett terület elnevezését, alrészlet jelét,

e) a minőségi osztályt, kataszteri tisztajövedelmet,

f) az épület fő rendeltetés szerinti jellegét (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.),

g) utalást az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetőleg földhasználati jogra,

h) az ingatlan jogi jellegét (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek, helyi vagy országos jelentőségű védett terület, régészeti vagy történeti jelentőségű védett terület, tanya stb.),

i) földminősítési mintatér megjelölését,

j) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatot.

A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve annak jogosultjait, és az ingatlanra, valamint a jogosultakra vonatkozó tényeket tartalmazza:

a) a tulajdonjogot, valamint a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezés tényét,

b) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezését,

c) a vagyonkezelői jogot.

A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:

a) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és használat jogát,

b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot,

c) telki szolgalmi jogot,

d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá vezetékjogot, vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jogot,

e) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jogot,

f) tartási és életjáradéki jogot,

g) jelzálogjogot (önálló zálogjogot) és végrehajtási jogot.

A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:

a) a III. részben bejegyzett jogosult kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezésének tényét,

b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárást, végelszámolást,

c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékéről történő törlésének tényét,

d) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást,

e) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét, valamint egyéb építésügyi korlátozást,

f) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának tényét,

g) a körzeti földhivatali határozat elleni fellebbezés és a megyei földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét,

h) a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtásának tényét,

i) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat,

j) perek és büntetőeljárás megindítását,

k) az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének tényét,

l) a zárlatot, zár alá vételt, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést,

m) tulajdonjog fenntartással történt eladást,

n) a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítását,

o) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, a ranghellyel való rendelkezés jogáról való lemondást, valamint jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítását,

p) ranghely megváltoztatását,

q) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének tényét,

r) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét,

s) az épület létesítésének vagy lebontásának a tényét,

t) olyan egyéb jogot vagy tényt, amelynek bejegyzését törvény elrendeli.

Bejegyzések, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok:

(Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 16.§)

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:

a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog,

b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,

d) haszonélvezeti jog és használat joga,

e) telki szolgalmi jog,

f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,

g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,

h) tartási és életjáradéki jog,

i) jelzálogjog (önálló zálogjog),

j) végrehajtási jog.

Feljegyzések, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények:

(Inytv. 17.§)

Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,

b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,

c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,

d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,

e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtása,

f) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,

g) az ingatlan jogi jellege,

h) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,

i) épület létesítése vagy lebontása,

j) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,

k) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

l) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

m) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,

n) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,

o) az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,

p) árverés, nyilvános pályázat kitűzése,

q) a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,

r) tulajdonjog fenntartással történt eladás,

s) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,

t) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,

u) ranghely megváltoztatása.

Albetét, vagy társasházi különlap: 

(Inytv. Vhr. 52-55.§)

Az albetétesítés alatt azt az ingatlan-nyilvántartási eljárást értjük, amikor a társasház kialakításra kerül. Társasház létrehozható már korábban megépült, vagy felépítendő építményen. Mindkettő esetén az alábbiak szerint történik a társasház bejegyzése:

A társasház áll törzslapból és külön lapokból (albetétekből, melyek önálló helyrajzi számot kapnak.) 

A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket a földrészlettel együtt tartják nyilván. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt tartják nyilván és utalnak a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartására is.

A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.

A társasház törzslap I. részén fel vannak tüntetve a földrészletre vonatkozó adatok, valamint utalást tartalmaz a közös tulajdonban álló épületrészekre.

A társasház törzslap II. részére fel van jegyezve a társasház tulajdon létesítése, a társasház közösség neve és utalást tartalmaz arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a társasház külön lapok tartalmazzák. 

A társasház törzslap III. része az egész társasház tulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket tartalmazza, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot.

Amennyiben a társasházat még fel nem épült, vagyis felépítendő épületre akarják létrehozni, fel kell jegyeztetni a beépítetlen terület tulajdoni lapjára a társasház alapítás tényét. Az ezt követő lépés az épület feltüntetése a tulajdoni lap I. részén, majd jön az albetétesítés.

A társasház különlap I. részén szerepel a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi száma, megnevezése, címe (emelet, ajtószám) és alapterülete, továbbá utalás arra, hogy a társasház törzslapon nyilvántartott ingatlanból mennyi eszmei hányad tartozik hozzá.

A társasház különlap II. és III. részeit a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint vezetik. (lásd: Tulajdoni lap részei)

Alrészlet:

(Inytv. Vhr. 51.§)

A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább

– szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, fásított terület és halastó művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél a 400 m2,

–  az erdő művelési ágnál 1500 m2. 

Tulajdoni lap típusok:(Inytv. 4.§) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet.   

A tulajdoni lapról az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok adhatók ki:

Teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,

Szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,

Részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.

Ingyenes betekintésre csak az illetékes földhivatalnál van lehetőség.

———————————————————————————-

Utcafront: Megadja, hogy a teleknek milyen széles az utcakapcsolata.

———————————————————————————-

Zártkert: Hivatalosan már nem létező, de a tulajdoni lapokon még rendszeresen előforduló fogalom; ma már hivatalosan külterületnek számít. Eredetileg a zártkerti részeken voltak a településhez tartozó szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és pihenő célú épületek.

Információink szerint a zártkert elnevezést egy köztes állapotra szokták használni, építési telkek kialakításához. Ahogy a beépített területek bővülnek, úgy szántóból, erdőből, mezőből vonnak ki területeket, úgy, hogy először kivonják művelési ágból zártkertté alakítják, amíg a közműhálózat, és úthálózat stb. szempontból kialakíthatóvá válik a terület, majd ezután vonják be belterületbe (pl. építési telek, ipari telek, kereskedelmi telek stb.)

———————————————————————————-

Zártsorú: olyan beépítési mód, ahol a telek teljes szélességében, egymással összeépített házak az utcával párhuzamos, zárt sort alkotnak.

(Pl. Sorházak, vagy jellemző belvárosi házak Budapest, stb. nagyvárosok körútjain)

———————————————————————————-

Zöldterület mutató:

A ZÖLDFELÜLETI MUTATÓ az adott építési szabályzat által meghatározott minimális terület, amelyet “zöld” felület kell, hogy borítson!

Ez a terület, a telek növényzettel borított része (%), amely kapcsolódik az eredeti talajhoz – nem számít bele a betonozott teraszra állított virágláda.

Fontos!

A zöldterületbe nem számítható bele semmilyen betonozott rész ( kocsibejáró, teraszok, a ház körüli járda, stb ) Minden övezeti besorolásnál elő szokták írni ( pl 60% ), amely nem is olyan egyszerűen tartható …

Fordítson különös gondot ennek a kiszámítására!

———————————————————————————-

Vételi jog – Opció:

(Forrás: Ptk.6:225. §)

A tulajdonos bárkinek vételi jogot engedhet. Ebben az esetben a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, abban meg kell jelölni a dolgot és a vételárat. Legfeljebb öt évre lehet kikötni. A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik.

———————————————————————————-

Visszavásárlási jog:

(Forrás: Ptk. 6:224. §)

Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg kell írásba foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre. Legfeljebb öt évre lehet kikötni. A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést.

———————————————————————————-